Cunami

Érdeklődve figyelem, milyen teherbíró a testem és az elmém. Nagyon régen volt ennyi munkám egyszerre, és nagyon régen álltam ilyen rosszul a tevékenység per óra rátával, az elmúlt két napban mégis inkább csak merengek azon, hogy hogyan fogom határidőre befejezni a tennivalókat, és amikor rám tör a pánik, akkor is inkább jógázom egyet a fura amcsi csajjal, aki húsz perc alatt ki tudja egyengetni a kis gombócokká ugrott idegszálaimat. Na most ez utóbbi amúgy jó, csak ettől a teendők nem végződnek el, maximum nem rohangálok sikoltozva a lakásban fel és alá. 

Biztos van amúgy valami technika, amivel az ember hatékonyabban kihasználja életének minden tized másodpercét, de azt hiszem, ehhez én már öreg vagyok. Én nem akarok minden tized másodpercet, percet, sőt órát kihasználni. Ellenkezőleg. Szeretnék napokat, esteleg heteket is kihasználatlanul hagyni. 

Azt hiszem egyébként, hogy a nyúzottságomhoz a betegség mellett a két tanárhallgató is hozzájárul egy kicsit, bár erről ők nem tehetnek, ők csak vannak, az izé bennem van valahol, mert már most fárasztónak találom, hogy még a két óra közti szünetben is ott van valaki mellettem. Kellene egy alufóliasapka a fejemre, hogy ne áramoljanak a gondolatok szünet nélkül. 

Persze van a két hallgatónak előnye is, kicsit többet reflektálok az óráimra, meg önvizsgálatra is késztetnek az emberekkel kapcsolatos elgondolásaim és előítéleteim tekintetében. Az első néhány alkalommal, amikor találkoztunk, a gyerekarcú, törékeny, szőke lánnyal kapcsolatban fogalmazódtak meg bennem aggodalmak, melyek néhány nap óta szertefoszlottak, a társa azonban, akit elsőre határozottnak láttam, most egy kicsit merevnek tűnik. Persze hasonlítgatni nem érdemes őket, viszont kíváncsian várom mi fog elsülni ebből az egészből. Most hirtelen ez az egy éves vállalás rettentő soknak tűnik.

Más. Ma vacsoracsata, holnap egy régi barátnővel találkozom, a madarak csicseregnek, jövő héten Miskolcra utazom (yesszoké), Krusovszky könyve tetszik (bár az okosok lehúzzák), közben megkaptam Gárdosét is egy könyvtárostól (Long live the librarians!), a Léleknyavalyákat meg kikölcsönöztem itt, szóval olvasnivaló van bőven, ennek ellenére még egy lovak gyomorfekélyéről szóló cikk összefoglalását is bevállaltam szeretetből a volt könyvelőm gyerekének. Tevékenységcunami. Ha esetleg tud valaki egy kettőződési varázsigét, és megosztaná velem, hihetetlenül nagyon boldoggá tenne. Ugyanitt bérnyaralást vállalok. Nekem igazából az volna a megfelelő ikigai. Nyaralás, olvasás, gondolkodás, evés, szerelmeskedés.