Félálom

Korán akartam kelni, hogy legyen idő jógázni, de az éjszakai szél alaposan kihűtötte a lakást, a testem hajnalban nem engedelmeskedett, fázósan bújt előlem a takaró alá, álmosan ingatta a fejét, még nem tudok ember lenni, mondta panaszosan, hát akkor ne légy, akkor gömbölyödj még össze, legyen ez a jóga most, ez a hagyás. Ez is fontos. Néha hagyni.

Most persze álmos vagyok, nem pezsdült a vérem fel, hát ilyen hétfő lesz akkor, hosszú, félálomban igazodom majd a világhoz. Vagy nem igazodom. Meg kellene néznem a lottószelvényem, hátha nem is kell ma bemennem.

Milyen jó aludni! Öregségemre majd ez lesz a kedvenc hobbim. Szemérmetlenül sokat alszom majd, és kisimulnak mind a ráncaim, és amíg alszom, nem használom a testem, nem erőlködöm, az ereim megnyugszanak.

Tegnap jógáztam egyedül, a youtube aranybánya, mindent lehet ott nézni. Rájöttem, hogy az egyedül gyakorlás eddig azért nem jött be igazából, mert hamar eluntam a gondolkodást. Jobb, ha mondja nekem valaki, mit csináljak, mert jobban tudok a testemre koncentrálni.

Más nincs, ma késő estig dolgozom. De egyszer csak lesz tavasz is.