Köz

Kellene nekem egy masszőr, azt hiszem, mármint egy rendszeres, aki legalább hetente egyszer a testemhez ér. Abban, hogy az ember egyedül él, nem csak a mindennapi beszélgetés, vagy éppen a szex, de az érintés hiánya is kínzó tud lenni. Hiába, az ember társas lény, nem csak szellemi és lelki értelemben, de bőrérzékelésileg is. Erre jó egy masszőr. Lenne jó mármint.

Más. Miközben a kormánypropaganda hű szolgái azt harsogják, hogy bevált a pedagógus-életpályamodell, hétvégén újabb kollégával lettünk kevesebben, a komplexum egyik általános iskolájának nyugdíj előtt álló tanárbácsija nem kelt fel reggel. Megállt a szíve. Gondolom, a kiegyensúlyozott, stresszmentes élet, a kiváló megélhetést biztosító fizetés, és a mentális támogatás a kiégés ellen... 

Pedig már így is tragikus a tanárhiány, épp tegnap jött át a másik általános iskola igazgatója, hogy megbeszélje velem, felvenné az egyik hallgatómat félállásba. Két hónapja nincs angoltanár ezekben a csoportokban. De majd biztos nyelvvizsgát szereznek a diákok hamar. Hogyne.

Az igazgató egyébként arról mesélt nekem, szegény egy órát üldögélt a tanáriban mellettem, hogy nem tud kit felvenni, a próbaidős kollégákat kénytelen elküldeni, mert nem felelnek meg, de hát ki a fene jön el tanárnak, amikor a kezdő tanár bértábla szerinti fizetését meg kellett emelnie, mert az nem érte el a szakmunkás minimálbért. Próbáltam vigasztalni, hogy legalább ő ne kapjon infarktust tíz évvel a nyugdíj előtt, de nem tudom, sikerült-e megnyugtatnom. Mivel is nyugtatnám? Maximum azzal tudnám, hogy tartson ki, úgyis összeomlik ez az egész szar hamarosan, minden iskolát bezárnak, és szépen felfalják egymást az elállatiasodott emberek. De aztán ezt mégsem mondtam, mert van bennem irgalom.

Nagyon régóta először veszítettem egyébként el a türelmem tegnap az iskolában diákokkal: három gyerek egy házifeladat fogalmazásban plagizált. Biztos nem kellene felhúznom magam ilyesmiken, de abszolút elfogadhatatlannak tartom a lopást. Remélem, egyszer végre megtanulják. 

Más nincs, ma múzeumba megyünk délután, egyébként pedig süt a nap, és ez még akkor is jó, ha egyébként nem pótolja a masszőrt.