Vizsganapok

Ahhoz képest, hogy már nincs tanítás, jól elfáradtam tegnap. Persze lehetne értetlenkedni ezen, miért is fárad el egy tanár, amikor csak ülnie kell a vizsgabizottságban, de egy reggel fél nyolctól este fél hatig tartó műszak azért mégis csak tíz óra. Ráadásul tizenkét óra egy levegőtlen, dögmeleg teremben, ahol a levegő sem jár, mert a kollégák egyik fele ódzkodik a légkondícionáló használatától. Nincs új a nap alatt. 

A tegnapi gyakran siralmas feleleteket hallgatva elcsodálkoztam, a diákok az anyanyelvükön se beszélnek jobban, mint angolul. Persze örök dilemma, miért kell gimnáziumi érettségi gyenge képességű diákoknak, de azt is tudom, hogy ezeknek a gyerekeknek a többsége igen zűrös családi háttérrel rendelkezik, és akit épp kitenni készülnek a nevelőszülei az utcára, mondván elmúlt tizennyolc, annak nehezített feltételek adottak az élethez. Csak hát, csak hát... No, de az a szerencse, hogy az angol írásbelik viszonylag jól sikerültek, a kettes stabilan megvan mindenkinek. Az más kérdés, hogy beszélni tényleg kevesen tudnak, de hát muszáj volt választanom a készségek közül. 

Nekem furcsa, milyen ordítóan nagy különbség van a képességek tekintetében az egyes osztályok közt, és az is, hogy ez az intellektuális szegregáció mennyire elfogadott itt. A húzóerő, az iskola zászlóshajója a kéttannyelvű oktatás, a legkevésbé szeretett és a leggyengébb eredményekkel érkező diákokat pedig a humán osztály veszi fel (ez egyébként egy rendkívül érdekes társadalomismereti specializációs osztály egy kiváló tanárral). A kettő közt az átmeneti osztály. 

Nehéz persze átlátnom a képzést egy év után, de azért annak örülök, hogy van alkalmam mindenhol tanítani, így azért árnyaltabb képet kapok a suliról. 

Más nincs. Jó volna végre túl lenni a vizsgákon, mert már halálosan unom is az egészet. A jövő hét azért könnyebb lesz, aztán július elején elutazom egy picit. Mindeközben megkeresett a kiadó új főszerkesztője egy regénnyel, de sajnos kénytelen voltam megzsarolni, csak akkor vállalom, ha kifizetik az előzőt. Hátha bejön. Nem akarok ingyen dolgozni.