Nők
Az emberi kapcsolatok fontosak, ezt mondja mindenki, és így is van ez, de a kapcsolatok közül is különösen érdekesek a nők közötti kapcsolatok. Nem genderőrület ez, nem mondom ezzel azt, a férfiak egymással kialakított kapcsolatai rosszabbak vagy mások, honnan is tudnám ezt, nem vagyok férfi.
Szerencsém van, sok építő kapcsolatnak vagyok részese, melyek nagy része más nőkkel alakult ki. Lehetne ez valami ezoterikus eszmefuttatás is itt most, de nem akar az lenni, mert az ezotériához sem értek, és egyébként is, egyszerű megfigyelésről van szó. Valamikor évekkel ezelőtt hallottam egy előadásban a Moai-ról, ami nem más, mint egy egymást életükön keresztül segítő, nőkből álló csoport. Ha nem is pontosan úgy működik ez a kapcsolatrendszer itt, mint Okinawán, örömmel ismertem rá a rendezőelvre saját segítő női kapcsolataimban. A régóta ápolt, és természetesen folyamatosan alakuló barátságaimra, melyet az elfogadás és a törődés hat át.
Miért jutott ez most eszembe... Egyrészt ma este vacsoracsata lesz, de ez csak egy fedőnév, csata nemigen van, hacsak nem a vélemények csatája, bár nem ez a lényeg, és nem is a vacsora. (Bár jókat eszünk és iszunk, ez tény.) Egy Moai ez is: négy nő évtizedek óta tartó barátsága és egymást segítő törődése. És bár olykor módosul az előre megbeszélt időpont, pont az én kiszámíthatatlan életem miatt, a találkozásokról nem mondunk le.
De nem csak a régi vagy új barátságokban, örömteli együttlétekben jut érvényre a nők egymás iránti tisztelete, és szeretetközössége, hanem egyéb találkozásokban is. Mondok példát. Hétfőn itt járt nálam egy fiatal nő, egy gyógytornász. Felmérte a testem állapotát, átgondolta a lehetőségeket, aztán tette a dolgát. Nem barátom, meg is fizetem a segítségét, mégis olyan sok pozitív energia áramlott közöttünk, hogy a nehéz gyakorlatok ellenére is csupa jó érzés volt bennem.
Vagy itt van például a fodrászom. Igazából anyám fodrásza, de gyerekkoromban hozzá cipelt el anyám hajvágás céljából. Az mindig nehéz pillanat volt, mert anyám és az én elképzelésem nem nagyon egyezett a frizura tekintetében sem. Azóta nem csak ő, én is megőszültem, egy csomó fodrásznál jártam már, de valahogy elkoptak mellőlem, én meg ilyenkor mindig visszatérek hozzá. Jó érzés, hogy ismeri a hajam, hogy nem kell elmagyarázni, hogyan vágja le, akkor sem, ha évekkel korábban voltam nála előzőleg, és persze jóízűen nevet, amikor szárítás közben felugranak a tincseim, mert már tudja, hogy felesleges bepróbálkoznia a simítsuk egyszer ki ötlettel.
Szeretem ezeket a barátságos nőket az életemben. Van valami nagyon szép és biztonságos abban, hogy nők.
Legyen a zene is nő. Nagyon szép hangja van.



Megjegyzések
Megjegyzés küldése