Kölcsön

Azt hiszem, rég örültem ennyire pénteknek, mint ma. Igaz ugyan, hogy minden új tanév pozitív megerősítés és újjáéledő hit a világ múlhatatlanságában, meg a fiatalság erejében, az utóbbi években mégis minden ősszel nehezebbnek érzem az évek súlyát. Fáradok, törődöm. Megváltás az első munkahét utáni hétvége. 

Nyilván nem csak a munkaterhek növekedése a baj, nem csak az, hogy óránként öt vagy hat (olykor tíz) problémát kell megoldanom, és nem csak az, hogy inni és leülni is elfelejtek. Inkább a világ a baj. Az van, hogy tényleg nem volna szabad semmit sem elolvasnom, ami kormányközeli emberek száján kiesik, mert ezeknek az embereknek a szívét és az agyát is régen kitépték, már csak a szájukba adott őrültségek ismételgetésére képesek. Veszélyesek, cinikusak és gonoszak, főleg ez a bajom. A mostani reménytelenségem innen ered, közéleti rosszkedvünk teléből. York sajnos messze van.

Nem is tudok bölcs dolgokat mondani, kölcsön kaptunk itt úgyis mindent, az életet, a szeretteinket, az örömeinket és a bánatainkat is, és talán ideje őket lassan visszaadni. Nemrég fültanúja voltam egy beszélgetésnek egy üzlet pénztáránál. A pénztáros és az egyik vásárló arról beszélgettek, hogy valamelyikük rokona meghalt. Beteg volt, de nem kért a kezelésekből, mert úgy érezte, élt eleget. Amíg gyerek voltam, el sem tudtam képzelni, hogy valaki úgy érzi, eleget élt. Most magam is megleptem azzal, hogy természetesnek tűnt a gondolat.

Nem, nem morfondírozom azon, hogy ideje volna meghalnom, de mióta elváltam, nem tartom elképzelhetetlen dolognak, hogy az ember abbahagy valamit, és mást kezd el. Hogy becsuk egy ajtót, a kulcsát odabent hagyja, aztán szép csendesen lemegy a lépcsőn, és kilép a kapun. Nem néz vissza.

Azért ha holnap esik végre, talán én is vidámabb leszek: majd nem fulladok, így kialszom magam, aztán kitakarítok, dolgozom sokat, végül sütök valami finomat. A sütés marad el először, ha beköszönt a rosszkedv. 

Holnap szombat. Talán kölcsön veszek az univerzumtól egy árnyalatnyival normálisabb életet. Hétfőn meg majd visszaadom.