Hétfő

Hétfő van, de legalább esik. Ez így helyes, a szünet utáni első iskolanap kedvetlenségét húzzák csak alá az égiek. Tegnap úgyis álmatlanul forgolódtam az ágyban, annyira meleg volt.

Már egy ideje gondolkodom rajta, hogy érdemes volna kicsit északabbra költözni, mert egyre kevésbé bírom ezt a klímát. Egyszerűen rosszul működik a testem ilyen éghajlati viszonyok közt. Végtére is délsvéd volnék, vagy mi a szösz. Jobb volna nekem valahol északon.

Tegnap tulajdonképpen nem csináltam semmi lényegeset. Főztem, készültem az óráimra, sorozatot néztem, jógáztam. Az utóbbi fontos dolog, minden nap kellene időt találni rá, na de fogadkozásokban sosem szenvedtem hiányt, inkább gyakorolni kellene most már. Viszont ellenálltam a kísértésnek, hogy dolgozatot javítsak, amire tulajdonképpen büszke vagyok, mert rég nem volt ilyesmire példa. Majd ebben is igyekszem következetesnek lenni. Hogy jusson magamra is idő.

Más nincs, délután fülészetre megyek, hátha tudnak kezdeni valamit a fülemben porszívózó tündérekkel. Addig meg elmerülök egy kicsit az iskolai mikroklímában, és közben arra gondolok, milyen jó lesz délután olvasni és zenét hallgatni. Azért a november is jó valamire. Nyugton maradhat az ember egy kicsit.