Otthon
Ma rácsodálkoztam arra, hogy ez a blog éppen egy éves lesz holnap. Aztán azon gondolkodtam, ez vajon sok vagy kevés idő, maradjunk-e itt, vagy szedelőzködjünk odébb, de hát jó itt, otthonos és biztonságos. Én meg szeretek itthon lenni.
Azért ha most hirtelen egyértelműen el kellene döntenem, milyen típusú ember is vagyok, bajban lennék, mert mintha egyszerre lennék introvertált és extrovertált. Vagy inkább talán úgy igaz, hogy vannak periódusaim, amikor keresem a társaságot, jólesik emberek között lenni, máskor inkább begubózom itthon, és örülök a csendnek. Persze ez nem valami különleges dolog, a legtöbb ember nyilván ilyen.
Egyébként megnéztem a blog első posztját január elsejéről, és örömmel láttam, hogy nem ígértem se többet, se kevesebbet a maroknyi olvasótábornak, mint amennyit teljesíteni is tudtam: szöveget, képet, zenét. Bár az a gyanúm, hogy a klasszikus értelemben vett énblogoknak már réges rég leáldozott, én menthetetlenül jól érzem magam ebben a műfajban. Nem fáraszt, nem untam meg, és nem vágyom arra, hogy sok ember olvassa a gondolataimat. Barátságos, megbízható, otthonos ez a pár embernyi közösség, akik itt vagytok.
Idén sok jó és sok rossz is történt velem és a világgal is, vagyis 2019 ebből a szempontból nem volt rendkívüli év, és bár az évek eléggé hasonlítanak egymásra, jövőre egy kicsit tudatosabban szeretnék törekedni arra, hogy tényleg otthonra találjak a sok zűrzavar közepette is. Ezért is iratkoztam fel Adriene harminc napos HOME programjára. Ha fáradt leszek, és harminc napig csak légzőgyakorlatokat csinálok minden nap, nekem már az is jó.
Azt hiszem, az otthon nem a megfelelések helye, hanem az a szeglete a világnak, ahol az ember az lehet, aki. Ahol nincsenek kényszerek, ahol korlátozások nélkül tud érvényesülni a szeretet, főleg önmagunk szeretete, ami talán az egyik legnehezebb dolog sokunk számára. És persze az is fontos, hogy az otthon nem feltétlenül valami konkrét hely. Az otthon lehet idő is, olyan percek vagy órák, melyekben önmagunk vagy mások szeretete által egyensúly teremtődik, de lehet otthon egy másik ember is, akivel együtt lenni épp a fent említett dolgokat adja nekünk. Azt hiszem, ez az egyetlen, amire vágyom: 2020-ban a lehető legtöbb időt otthon tölteni.
Ezt kívánom egyébként nektek is. Találjatok haza, amikor csak lehet.



Megjegyzések
Megjegyzés küldése