Közelebb

Hogy hol is van a mennyország? Közelebb, mint gondolnánk.

Nemrég arról beszéltünk BH-val, hogy az, amit mennyországnak hívunk, nem valahol messze, nem az életen túl, hanem karnyújtásnyira, az emberi találkozásokban van. Ott, ahol a szeretet kaput nyit, ahol két emberi lélek valódi találkozása megvalósul.

Mi értelme volna egy távoli, bizonytalan mennynek, ami csak a kiválasztottaké lehet? Szerintem semmi. Talán nem tévedek, ha azt mondom, amikor az élet kiteljesédéséről beszélünk, a mostban szeretnénk erre lehetőséget kapni, nem egy valamikori, bizonytalan jövőben. Demokratikus menny, írhatnám, ha ennek ebben a szövegkörnyezetben értelme lehetne, de inkább azt mondom, a lehetőség mindenki számára egyformán adott. A szeretet egyenlőségpárti.

A világ legegyszerűbb dolgáról beszélek, amit mégis hajlamosak vagyunk túlbonyolítani. Hogy vajon miért? Talán félelemből. Nemrég olvastam Ménes Ildikónál, hogy a szeretet ellentéte a félelem, és abszolút egyetértek vele.

Tegnap vacsoracsatán voltam. Csendesen üldögéltem végig az estét, a fájdalom nem nagyon engedett beleszólást a társalgásba, de én szeretek csendben is lenni, hallgatni a barátaimat, élvezni az estében az egyszerű együttlétet. Tegnap sem vágytam másra, elég volt, hogy velük lehetek, és hálás voltam azért, hogy TSB rábeszélt, menjek el így is: álmosan, nem kifejezetten társaságképesen.

Hiába egyszerű a szeretet, néha küzdelmes nyitva tartani a kaput, nem bezárkózni, nem magunkra maradni a félelmekkel, a fájdalmakkal. Mégis megéri, mert bezárkózni pokol. Kaput nyitni a szeretetnek az élet valódi értelme.