Lovin'

Végre boldog szombat van: korán ébredtem, így volt idő heverni az ágyban, gondolkodni, zenét hallgatni. A fájdalom kicsit enyhült, és bár van bennem szorongás, hogyan birkózom majd meg a tűrés feladatával, kénytelen vagyok elhagyni minden fájdalomcsillapító gyógyszert, mert a ma reggeli gondolkodás közben arra jöttem rá, hogy a napok óta tartó emésztési mizériának már biztosan nem a Boritól múlt héten benyelt vírus az oka, hanem az, hogy a májam bemondta az unalmast. 

Mihez is fog az ember egy szegény, működésképtelen májjal? Mivel sárga egyelőre nem vagyok, a szigorú diéta, a gyógyszerek megvonása, a pihenés és a máriatövis kapszula mellett döntöttem. Nem tudom, ha megint marhára fáj majd a hátam-karom-nyakam, akkor mihez kezdek, de egyelőre a testem nagyon előzékenyen csak egy dolgora koncentrál. Amúgy is, amennyi fájdalomcsillapítót, meg izomlazítót bevettem, annak két évig ki kellene tartania. 

Szóval ezen a hétvégén, bármennyire is szorongással tölt el, hogy nem dolgozom, kénytelen leszek pihenni. Hálistennek a választás nem rám van bízva, a testem, mert neki ugye legalább megvan a magához való esze, kiköveteli a jussát. Ha két éve nem lett volna az a hülye, utólag diagnosztizált mononukleózisom, talán most fel sem figyeltem volna erre a furán leküzdhetetlen, tehetetlen fáradtságra, de ezek szerint minden tapasztalatnak van értelme, most legalább már időben (famous last words before hospitalisation) gyanakodni kezdtem a probléma forrására. 

Ennek örömére veszek rukkolát és articsókát, meg valami zöldséget, mert egy hete leginkább csak pirítóson meg fakenyéren élek. Gyümölcsöt már tegnap vettem, rámtört a boltban a kívánósság a fagyasztott bogyós gyümölcs láttán. Kezdhettem volna gyanakodni már akkor, de nem kezdtem.

Tekintettel a hirtelen támadt májkímélő életvitelemre ma nem mesélek a munkahelyemről, meg a magyar közoktatásról, elégedjünk meg ezzel kapcsolatban annyival, hogy nem vagyok hajlandó feláldozni az életem az őrület oltárán. Most, hogy fontos vagyok magamnak, minden szakmai tapasztalatom és elhivatottságom ellenére sem csinálom ezt a munkát nyugdíjas koromig. Mondjuk sok dologra megoldást jelentene, ha multimilliomos lennék... 

Más nincs, süt a nap, gyönyörű idő van, és leszarom, hogy nem lesznek a dolgozatok kijavítva jövő hétre sem. Egyedül az a kár, hogy éhes vagyok, de nem fog megártani egy kis koplalás. Mondjuk a sok se ártana meg. Mindegy, mindjárt tavasz lesz, lehet szeretni, és lehet medvehagymát enni.