Teljes váll

Eddig sem vettem félvállról a járványt, de ezután sem fogom. Nem, nem azért, mert lett itthon két bizonyítottan fertőzött diák, hanem mert tegnap kicsit kérdezgettem a kedvenc dokim, és hát ő sem gondolja, hogy valami egyszerű dolgo ez, amivel nem kell foglalkozni.

Az a benyomásom, hogy az emberek többsége inkább a pániktól tart, pedig a betegségtől kellene. Na nem rettegni, annak tényleg semmi értelme, de azért lehetne felelős döntéshozóként olyan intézkedéseket hozni, ami lassítaná a vírus terjedését: például tanítási szünetet elrendelni. Én tudom, hogy kicseszésnek tűnik, de azért egy ilyen helyzetben igenis el kellene gondolkodni azon, hogy ott van nyáron két és fél hónap, hát maximum majd később mennek szünetre a gyerekek. 

Kicsit attól tartok, mivel a vezér mindenhatónak gondolja magát, az a tévképzete, hogy szigorú, nemzeti tomporának megpillantása elegendő védekezés a vírus ellen. Hát... Mondjuk engem visszarettent, de én nem vagyok vírus. 

Egyébként esküdni mernék, hogy hetek óta kering a vírus az országban, úgyhogy nem tudom, mi a nagy nemzeti terv, de kábé olyan hatékony lehet, mint óvszert húzni egy hónap intenzív szex után. 

Más nincs, próbálok okos és megfontolt dolgokat mondani a szülőknek, akiknek az egyik fele a nyári utazás regisztrációs felületétől kap rohamot, a másik a járványtól. De azért mindannyian elküldik a beteg gyerekeket iskolába. Mert az fontos. Hát a nagy szart fontos. 

Ma reggel borzalmas fejfájásra ébredtem. Jó volna inkább itthon maradni, kialudni magam, aztán sétálni egyet a tó körül.

A mai zene a Sanborn sessions egyik kiváló darabja. David Sanborn nagyszerű szaxofonista, Jonatha Brooke pedig kiváló dalokat ír. Fontos, hogy jó zenét hallgassunk ezekben a vészterhes időkben.