Helykereső

Látom, sokan írnak járványnaplót, ez szerintem klassz, az írás szorongásoldó hatása régóta ismert, és ha szabadidőből nem is feltétlenül van több, jó kibeszélni a mindennapokat. Ebből a műfajból nekem a kevésbé elemzők jönnek be, az amolyan "idle writing", a magyarázók, meg az életmódtanácsadók kevésbé.

Én, fura mód, kevésbé lettem most írós, pedig nyilván jót tenne, ha sikerülne a szorongásra szánt mentális energiáimat mondjuk novellákba csatornáznom, de nem sikerül. Hát ilyen is van, mindenki másképp hülye. Tegnap este amúgy arra jutottam, hogy békén hagyom magam legalább egy darabig, van úgyis elég külső presszúra: rosszul állok a fordítással, a házimunkával, a húsvéti készülődéssel, az olvasással, az emailek megválaszolásával, meg úgy nagyjából mindennel, ami feladat, és a tetejébe most a tanítás se kifejezetten sikerterület.

Szóval nem tervezek napi testmozgást, nagytakarítást, DIY projekteket, fürdőszobafestést, mert hiába gondoltam, hogy egy-két hét alatt beáll majd a rend, a REND, hát nem állt be, a mindennapjaim egyelőre szépen demonstrálják az entrópia elvét.

Közben az érzelmi hullámhegyek (és völgyek) mostanában gyorsabban követik egymást, nem úgy van, hogy egyik nap ilyen, a másik meg olyan, napi rutinminta van, reggel bizakodóbb vagyok, estére elfogy a remény. Nem nagyon jó ez így, nem tudom, hova tartunk, biztos lehetne úgy struktúrálni a napot, hogy ez ne így legyen, de egyelőre nem erőszakoskodom magammal, elfoglalok egy megfigyelőpontot valahol, és nézem, mi történik. Egyedül azt határoztam el komolyan, hogy a szeretteimet lehetőség szerint megkímélem a hangulatváltozásoktól. Nem álságosan, erre nem kell a maszk, inkább hallgatok. Az ember tartogassa csak a saját démonait otthon. (Jut eszembe egy tanácsadós videó kapcsán: mindennek legyen helye. Hát az én kis démonjaim hol lakjanak?)

Más nincs, túl vagyok a fantasy-ben két szexjeleneten is, hát nem esett jól ilyesmit fordítani ezekben az ínséges időkben ugye... Próbálok alig olvasni a hírekből valamit,  a számokat megnézem minden reggel, de aztán rájövök, hogy fogalmam sincs, előző nap mi mennyi volt. Kicsit szégyellem is magam, hogy emberi életek helyett számokat látok. Egyébként meg gyakorlatilag minden hír nyomaszt.

A mai zene nagyon szép. Natalie hangja rendkívül megnyugtató, és még jó ember is. Szeretem a jó embereket.