Kedves ma reggel
Kedves ma reggel a naptól, hogy süt. Van benne remény. Ennek örömére ki is porszívóztam, és felmostam kicsit, hátha már szállnak az ablakon is be ezek a cukker vírusok.
A reggeli kötelező számmisztikai ellenőrzés után jutottam erre a döntésre, és közben eszembe jutott a Foucault inga matematikusa, szóval gyors be is csuktam a netet. Persze közben azért láttam előre megásott brazil sírokat, meg az NHS íránymutatását, hogy ha minden ágy foglalt, akkor a fiatalabb, komplikációmentes beteg élvez előnyt. Ezt, bármilyen fájdalmas is, értem, csak a dokikat sajnálom mérhetetlenül, mert nekik kell ezzel aztán még sok évig álmodni. Ne tévedjünk el, itt se lesz ez másképp, ha nem találnak ki gyorsan sok szűrést. (Mondjuk azt olvastam, hogy kitaláltak, de ehhez nem értek. Bizakodom.)
Amúgy letiltottam magam a napközbeni hírolvasásról, reggel nézem meg a számokat, meg egy-két cikket, aztán este egyszer újra. Lehet, hogy ennek a fele is elég lenne, csak nem tudom, melyik felét lenne jobb kihagyni. Legyen a reggel békésebb, mert az estének már úgyis mindegy, vagy fordítva.
Anyám szegény nem nagyon érti, mi folyik a világban, tegnap meglehetősen hisztérikus volt, de beírtam magamnak egy piros pontot, hogy nem húztam fel magam azon megint, hogy nem érti, mi az, eltervezni a kaját 3 napra. Talán már menekül ebből a világból, csak azt nem tudom, vissza tud-e még találni majd. Meglátjuk. Bevásárolni TSB-vel mentem, távolságot tartva, és eléggé röhögtünk magunkon, mert olyan elszántan léptünk be a Sparba, és pont úgy is néztünk ki, mint kezdő orvosok az első vakbélműtétjük előtt.
Azon is elgondolkodtam amúgy, hogy vajon Houellebecq ezt vízionálta-e az iszlám kultúra európai térhódításaként? Hiszen csak a szemünk látszik ki a textil alól. De közben meg azért ez egy erősen globalizált mackónadrágos kultúra.
Más. Tegnap voltam egy önsegítő csoportban. Már úgy értve, hogy online voltam, nem fizikálisan. Nagyon érdekes élmény, kicsit idegen, de azért alapvetően mégis jó. Ha minden igaz, akkor hetente egyszer lesz, és jár mindkét gyógytornászom. Tök jó volt őket látni. Azt hiszem, megbeszélem a kijárós gyógytornászommal, hogy jövő héttől tornásszunk, mert hiába csinálok gyakorlatokat, az nem ugyanaz.
Más nincs. Valaki fordítson már le helyettem kétszáz oldalt, mert megfájdult a hátam. Viszont zeneöteltem ma nincs. Felajánlásokat szívesen várok a szerkesztőségbe.



Zenének pl a Nabucco. Virtuális kórussal. Vagy bármi hasonló, így, online előadva :). Nekem szívszorítóan szép és felemelő volt az esti hírnézés után ...
VálaszTörlés:) Tényleg gyönyörű. Bocs, valamiért azt hittem, válaszoltam a kommentedre, de úgy tűnik, csak akartam. Hülyülök.
Törlés