Vándorünnep


Egy pár évvel ezelőtti Hemingway idézet bukkant fel ma reggel a Vándorünnepből az emlékeim közt. Az idézet lényege az, hogy ha valaminek vége szakad, akkor űr keletkezik a nyomában, és ezt az űrt nekünk kell megtölteni valami jobbal, már ha az,a mi véget ért, jó volt.
A karantén időszakának vége szakadt, lassan visszatérünk a "normális" hétköznapokba, és bár a karantén maga nem volt jó, sikerült egy nagyon szép és lélekbarát rutint beilleszteni ebbe az időszakba: szinte minden nap sétáltunk és beszélgettünk egy órát délután BH-val. Ennek a szépségnek, ebben a formában legalábbis, most vége. Persze igyekszünk megtartani belőle valamit. Hátha tud működni ez valahogy másképp. 
A régi élet, a március előtti, most minden ismerősségével együtt is idegenül hat. Egyrészt elszoktam az emberektől, de főleg elszoktam attól, hogy sok emberrel kelljen együtt lenni. Erre tegnap jöttem rá, amikor bent voltam az iskolában délutános műszakban, déltől négyig. Kényelmetlen volt a sok ember, a sok szó, a pörgés. Majd ehhez is hozzászokom újra idővel, de most még nem esett jól. 
De nem csak a karantén sétáit és a békés/idegesítő csendje után maradó űrt kell kitölteni valamivel, de szeptembertől a TSB személye után maradó űrt is majd. Tudom, ne tervezzek annyira előre, már nem mintha most bármiféle elgondolásom is volna, hogy is telik majd az idő a sokéves barátság mindennapjai nélkül, mégis ott motoszkál az agyamban a kérdés, akkor hogyan lesz tovább. Nem lehet ezt tudni egyáltalán, belátom, de nehéz nem gondolni erre. 
Az elmúlt években persze már sok dolognak vége szakadt az életemben, többek közt huszonkét évnyi házasságnak is, de azt az űrt hamar betöltötték az élet dolgai. Most nehezebb helyzetben vagyok, mert a nagyon jó helyére kell keresni egy jobbat (már Hemingway szerint). Nem tudom, van-e jobb, mint egy mindig megbízható, őszinte barát. Persze maga a barátság nem ér véget, ezt tudom, vannak távkapcsolataim, melyek jól működnek sok kilométerről is, de messziről már nem érdemes és nem is lehet az élet apró dolgaival fárasztani egymást. Vándorünnep lesz a barátság.
Szóval sok a kérdés bennem, sok a bizonytalanság. Ezen a héten minden reggel meditáltam legalább fél órát, de ez még biztosan nem az a dolog, ami minden űrt betölt. Majd teszek mellé még valamit.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések