Augusztus

Ismét augusztus van, és bár ezt a hónapot gyakran (és joggal) tartjuk az év vasárnap délutánjának, azért nem muszáj, hogy szomorúsággal teljen. 

Ahogy lassan megtanultam élvezni a vasárnap délutánok nyugalmát, úgy lett az augusztus is békés hónappá. Az év olyan időszakává, amikor igyekszem minimálisra csökkenteni a stresszt és a szorongást. 

Több-kevesebb sikerrel, de egyre ügyesebben. Mivel nincs olyan hónap, amikor ne dolgoznék, a stresszcsökkentésnek fontos eleme, hogy ne görcsöljek rá a határidőkre, meg az életem gyakran nyomasztó fordulataira. Ebben sokat segít a reggeli meditáció, bár azt még nem mondhatom, hogy az út végére értem.

Mivel egész nyáron jógáztam, most nagyon hiányzik az a reggeli fél-háromnegyed óra, amit a testem gondozásával töltöttem, de egy hiszterektómia árnyékában az ember önmérsékletet is tanul. Igyekszem erre sem rágörcsölni, elengedni a komor gondolatokat, és arra összpontosítani, hogy még van remény. Ennek a reménynek a jegyében holnap találkozom egy terapeutával, aki viscerális terápiával is foglalkozik. Hogy ez olyasmi-e, ami segít, azt nem tudjuk, de úgy vagyok vele, hogy igyekszem mindent megtenni a magam részéről annak érdekében, hogy a testem megfelelően működjön. Ha nem megy, legalább a lelkiismeretem nyugodt. 

Más. Lassan haladok a fordítással, de kifejezetten dekoncentrált voltam napokig, úgyhogy nem is csoda. A könyv egy nem túl bonyolult nyelvezetű, de tisztességesen megírt családregényszerű lektűrtrilógia harmadik kötete. Mostanában ilyen harmadik köteteket fordítok. 

Szerdán, ha minden igaz, kirándulunk a nőkkel, Terasz retrospektív. Nagyon örülök, mert hiányzik a hármasunk, meg a lusta nyarak a Teraszon, a jó kis éjszakai beszélgetések, meg úgy nagyjából minden, amit együtt csináltunk: a lekvárfőzés, az éjszakai világmegváltó beszélgetések, a lecsó, a reggeli, párás kert, Kormi. Ezek a dolgok már elmúltak, de a barátság azért megmaradt, bár szeptembertől távkapcsolattá alakul ez is. Aztán a hétvége csupa örömet ígér, jövő héten meg talán el tudok utazni végre pár napra. Ha az égiek is úgy akarják persze. Sose lehet előre tudni semmit. Én mindenesetre jól akarom érezni magam.